Hagyaték

Hagyatéki eljárás
 

Ügyleírás
 

1. Az eljárás megindítása
A hagyatéki eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján - ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személy bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján - az örökhagyó haláláról értesül.
 

2. A hagyaték leltározása
A jegyző a hagyatéki vagyon adataira, valamint az öröklésben érdekelt személyek adataira vonatkozóan nyilatkozattételre hívja fel az általa ismert öröklésben érdekelt személyt, aki jellemzően a halottvizsgálati bizonyítványon feltüntetett hozzátartozó (temetést intéző személy).
Amennyiben a hagyatékban ingatlanvagyon található, az ingatlan értékének megállapítása érdekében megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.
A leltár-tervezet megküldésével tájékoztatja a feleket az eljárás során beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, ingatlan vagyon esetén az adó- és értékbizonyítvány megküldésével az ingatlanvagyon megállapított értkéről.
Felek a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül jelenthetik be, ha a leltár-tervezetben foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges, illetve az adó- és étékbizonyítványban foglaltakkal szemben 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek.
A jegyző a fenti 8 napos határidő letelte és - amennyiben ingatlanvagyon van a hagyatékban - az ingatlan adó- és értékbizonyítványának véglegessé válását követően, elkészíti a hagyatéki leltárt, és azt a mellékleteivel együtt továbbítja az illetékes közjegyzőhöz.
Amennyiben a nyilatkozat adatai szerint leltár felvételére nem kerül sor, mert az örökhagyó nem rendelkezett hagyatéki leltározás alá tartozó vagyonnal, úgy az eljárást a jegyző végzéssel megszünteti
 

Illetékesség
Az eljárás lefolytatására az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, előzőek hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, amennyiben előzőek sem teljesülnek, akkor a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző rendelkezik illetékességgel. Amennyiben az elhunyt magyar állampolgárnak az állampolgárságon kívül semmilyen, az illetékességet meghatározó kapcsolata (lakóhelye, tartózkodási helye, elhalálozásának helye vagy vagyona fekvése) nincs Magyarországgal, az öröklésben érdekelt kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara dönt arról, hogy melyik jegyző illetékes az eljárás lefolytatására.
Fentiek alapján Petőfibánya Község jegyzője abban az esetben jár el, ha az örökhagyó utolsó lakóhelye, ennek hiányában utolsó tartózkodási helye Petőfibányán volt. Amennyiben az örökhagyó nem rendelkezett sem debreceni sem más magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, Petőfibánya Község jegyzője abban az esetben járhat el, ha az örökhagyó Petőfibányán hunyt el, vagy külföldi elhalálozás esetén vagyona vagy annak egy része Petőfibányán található. 
 

Szükséges okiratok
- „Nyilatkozat” nyomtatványban meghatározott okiratok
 

Ügyintézés határideje és díja
A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást. A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett.
A hagyatéki leltár felvétele illeték- és díjmentes.
 

Az alkalmazott jogszabályok
- a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Hetv.)
- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (amennyiben a Hetv. külön előírja)
- a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a jegyző előtt folyó eljárás sajátosságainak figyelembevételével mögöttes jogszabályként – ha az adott jogintézményt a Hetv. külön nem szabályozza)
- a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendeletet
 

Egyéb fontos tudnivalók
A hagyatékot leltározni kell:
1.) Jogszabály által meghatározott vagyontárgy van a hagyatékban:
a) belföldön fekvő ingatlan,
b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés,
c) lajstromozott vagyontárgy (pl.: személygépjármű, motorkerékpár, vízi járművek, mezőgazdasági haszongépek, utánfutó, stb.), valamint
d) ingó vagyon, ha annak egy örökösnek jutó értéke a 300 000 forint forgalmi értéket meghaladja
e) ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
2.) Meghatározott személy kéri a leltározást:
a) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére.
b) ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, annak a hagyatéki eljárásban érdekeltnek a kérelmére – a hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgy vonatkozásában - aki a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog, vagy aki az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje.
3.) Az örökösként érdekelt helyzete speciális:
a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa) méhmagzat,
ab) kiskorú,
ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
ad) ismeretlen helyen lévő személy,
ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy
b) kizárólag a Magyar Állam a várható örökös.
4.) Egyéb feltételek fennállása esetén:
a) ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte,
b) ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított.