LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ 

Árvíz: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket. Víz alá kerülhetnek lakott települések, ipari és más objektumok, termőföldek, sérülhetnek a víz, gáz, villamos és hírközlő berendezések, fertőzés és járványveszély alakulhat ki. A védekezés elősegítése mellett fontos, hogy legyünk felkészültek egy esetlegesen kialakuló árvízi, belvízi károsító jelenségekkel szemben. 

Megelőzés szempontjából fontos, hogy a belterületi vízelvezetők állapota folyamatosan megfelelő legyen, ezért valamennyi telektulajdonos köteles az ingatlana előtti vízelvezető árkot, átereszt tisztán tartani a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében! A szikkasztó ároknál gondoskodni kell arról, hogy az átlagcsapadék mennyiséget befogadja! 

Készüljön fel! 

• Készítsen elő zseblámpát, elemes rádiót, mobiltelefont, illetve ezekhez tartalék elemeket és akkumulátorokat! 

• Szerezzen be megfelelő védőruházatot; gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt! 

• Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet! 

• Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra illetve az emeletre, vagy szállítsa el! 

• Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédjainak, ismerőseinek, vagy jelentkezzen a hatóságoknál önkéntesnek! 

Magatartási szabályok árvízveszély, kitelepítés esetén 

A megáradt folyóvíz kiszámíthatatlan, ne menjen bele! 

• Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélységét és sodrásának erejét! Már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledöntheti az embert a lábáról. 

• Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton! Már a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon. 

• Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Előtte győződjenek meg a víz mélységéről, és vegyenek fel megfelelően védő lábbelit! 

• A leszakadt villanyvezeték életveszélyes, áramütést okozhat! 

• Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt, a szirénát! 

• Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra. 

• Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat! 

• Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat! 

• Kitelepítés során érvényesül a család együtt-tartásának elve. Mielőbb térjen a lakásába, hogy a kitelepítésre, kimenekítésre a család együtt tudjon felkészülni. 

• Mindenkinek eldöntheti, hogy a kijelölt befogadási helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy-e? 

• Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, értük a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat. 

• Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában - hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket, a veszélyhelyzeti csomagot, amely könnyen szállítható, max. 20 kg súlyú, feltüntetve rajta a tulajdonos neve. 

A csomag tartalmazza  

• a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát, 

• két-három napi élelmiszert (konzerv, nem romlandó élelmiszer, 1 liter ivóvizet), 

• az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt, 

• tisztálkodási eszközöket, 

• rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell), 

• takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot), 

• ha van, hordozható rádiót, 

• a gyermek kedves játékát - megnyugtatásul! 

• A lakásból való távozáskor zárja el víz-, gáz-, elektromos vezetéket! 

• A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el! 

• Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be! 

• A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon! 

• Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymásnak! 

• A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni! A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad! 

• Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert az ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik. 

Tudnivalók a visszatelepítésről 

A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatérhet a lakhelyére. A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata. 

• A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés. 

• Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén! 

• Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást! 

• Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően! 

• Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét! 

• Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el! A szakemberek begyűjtik azokat. 

• A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után kapcsolja be! 

• Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel! 

• A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg! 

• A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használni csak fertőtlenítés és ellenőrzés után szabad! 

Szélvihar 

A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat. 

• Szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket, 

• súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit, 

• könnyű épületeket dönthet össze, 

• közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő, fákat törhet ki. 

Megelőzés szempontjából fontos, hogy a lakóépületeink karbantartottsága folyamatos legyen (tetőkúpok rögzítése, sérült cserepek cseréje, széldeszkák alkalmazása, esőcsatornák rögzítettsége, stb.). Kísérje figyelemmel az HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. (régebben: Országos Meteorológiai Szolgálat) médiákban leadott közleményeit! Riasztási fokozat elrendeléséről az önkormányzat is tájékoztatja a lakosságot. 

Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk            

• Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően! 

• Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró)! 

• A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa). 

• Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést! 

• Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.! 

• Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél!

• Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól! 

• Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!  Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti) azonnal abba kell hagyni, a tüzet el kell oltani! 

• Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes. Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!  Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk! A háziállatokat zárjuk be! 

• Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le! 

• A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak. 

Óvintézkedések az épületen belül 

• Az ajtókat, ablakokat zárjuk be, ne menjünk ki a szabadba! 

• Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül! 

• Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése)! 

• Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket! 

Heves zivatarok, villámárvíz 

A zivatar olyan légköri jelenség, amelyet egy vagy több elektromos kisülés (villám) és/vagy dörgő, esetleg éles, csattanó hang formájában észlelünk. Magasra törő zivatarfelhők környezetében erős fel- és leáramlási területek váltakoznak kis távolságon belül. Emiatt általában kis területre korlátozódva ugyan, de rendkívül veszélyes kísérőjelenségek is kialakulhatnak egy-egy heves zivatar idején. Előfordulhat nagy méretű (legalább 2 cm átmérőjű) jég vagy erős vihar (90 km/h fölötti széllökés). Extrém esetben azonban sokkal nagyobb méretű jégdarabok is hullhatnak, és orkán erejű (119 km/h fölötti) szélroham is létrejöhet. Intenzív zivatarokhoz hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék is társulhat, ekkor a kis vízhozamú patakok pillanatok alatt hömpölygő folyókká szélesedhetnek. Az előbb említett veszélyes jelenségek bekövetkezési valószínűsége egy-egy heves zivatar estén - azok kifejezetten helyi jellege miatt - viszonylag csekély, szerencsés esetben nem is érintenek lakott települést. 

Több heves zivatar összekapcsolódásakor zivatarláncról (zivatarrendszerről) beszélünk. Ebben az esetben a veszélyes kísérő jelenségek már nem csak egy-két települést, hanem akár több megyét, régiókat is érinthetnek. 

A károk csökkentésének lehetőségei: 

• A vízelvezető árkok és átereszek karbantartása, rendszeres tisztítása megkönnyíti a víz természetes úton történő mielőbbi eltávozását. 

• Meg kell oldani az épületek tetőzetéről a csapadékvíz elvezetését, és az épületek falaitól, illetve alapjától való távoltartását. 

• A talajszint alatti tárolóterek, pincék, garázsok bejáratának kiképzését úgy kel megoldani (esetleg utólagosan), hogy 10-15 centiméter magasságú víz ne tudjon behatolni. Ezek a helyiségek szükség esetén homokzsákokkal is megvédhetők az elöntéstől. 

• Azokban az épületekben, amelyek járószintje nem, vagy csak kicsivel magasabb a talajszintnél, és fennáll a vízbetörés veszélye, mindenféle vegyszert, mérget, permetezőszert olyan magasan kell elhelyezni, hogy az esetleg behatoló víz ne tudja elsodorni, illetve feloldani azokat. 

Mit tegyünk? 

• A legfontosabb feladat a víz elvezetése. Ennek érdekében figyelemmel kell kísérni az elvezető csatornák és átereszek állapotát, szükség szerint el kell hárítani a víz útjába került akadályokat. Amennyiben a felgyülemlett csapadékvíz elvezetése gravitációs úton nem oldható meg, és lehetőség van annak átemelésére, az időjárás-előrejelzés pedig indokolja ezt, úgy meg kell kezdeni a szivattyúzást. 

• Célszerű mindazon tárgyak rögzítése, amelyeket a víz elsodorhat. Ez történhet lesúlyozással vagy a talajhoz történő rögzítéssel. 

• Ha a szabadban végzett munkálatok során elengedhetetlen elektromos berendezések (gépek) használata, azokat mindig a legnagyobb elővigyázatossággal kell kezelni, tekintettel a fokozott áramütés-veszélyre. 

• Fokozott óvatossággal közlekedjen a víz alatt álló területen akkor is, ha az elöntés csak néhány centiméter. A víz alatt ugyanis - láthatatlanul - gödrök, éles, hegyes tárgyak lehetnek, amelyek balesetet okozhatnak. 

• Víz alá került területen csak különösen indokolt esetben kísérelje meg a gépkocsival történő közlekedést. Fel kell készülnie a jármű azonnali elhagyására, ha a vízszint emelkedik, vagy el akarja sodorni a gépkocsit. Figyelembe kell vennie, hogy bizonyos vízmagasság felett a személygépkocsi nem képes haladni és irányíthatatlanná válik. 

• A vihar elmúltával meg kell vizsgálni a lehetséges veszélyforrásokat. Alaposan szemügyre kell venni a fákat, a veszélyesnek ítélt ágakat le kell vágni. A hosszabb időn keresztül elöntött területen lévő fák gyökerei meglazulhatnak, így azok veszélyessé válhatnak. Ezeket ki kell vágni. 

• Az épületek szerkezeti elemeit, elsősorban a tetőszerkezetet és a kéményeket - szükség esetén szakember közreműködésével - meg kell vizsgálni, és a baleseti veszélyforrásokat meg kell szüntetni.