PETŐFIBÁNYA ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/2018. (V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Petőfibánya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével, a helyi építési szabályzatról szóló 9/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

Első Rész

Általános Előírások

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS Előírások

1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

2.   (1) E rendelet hatálya Petőfibánya község közigazgatási területére terjed ki.

   2. Jelen építési szabályzat mellékletei: 

      1. melléklet: Szabályozási terv (SZT-1, SZT-2-m1[1])

         1. melléklet: Építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai

            1. melléklet: Sajátos jogintézmények

   3. Jelen építési szabályzat függelékei:

      1. függelék: Régészeti területek

         1. függelék: Természetvédelem

3. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4.   E rendelet alkalmazásában:

   1. Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.

      1. Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület.

      2. Meglévő épület: az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapon szereplő, el nem bontott épület, továbbá a hatósági engedéllyel épült épület.

      3. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.

      4. Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség

      5. Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a földhivatali alaptérkép rétegvonalai az irányadók.

      6. Üvegház: növénytermesztés céljára szolgáló kerti illetve szántóföldi növényház

5. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA

6. (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:

   1. szabályozási vonal;

      1. belterület határ, mely egyben övezethatár is;

      2. építési övezet, övezet határa és jele;

      3. a kötelező megszüntető jel;

      4. méretezés.

   2. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

      1. közigazgatási határ;

      2. védőtávolságok;

      3. művi értékvédelem

         1. nyilvántartott régészeti lelőhely határa;

      4. táj- és természetvédelem

         1. Natura 2000 terület határa és terület;

         2. Országos ökológiai hálózat magterület és határa;

         3. Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe és határa; 

         4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet határa;

      5. egyéb korlátozó tényezők

         1. bányatelek határa.

   3. Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.

7. Jelen rendeletben alkalmazott sajátos jogintézmények:

   1. elővásárlási jog.

8. FEJEZET

Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

3. FEJEZET

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

5. (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.

   2. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

      1. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

      2. a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fekvő fasorok, erdősávok megtartandók; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;

      3. külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.

6. FEJEZET

környezetvédelmi előírások

5. KÖRNYEZETVÉDELEM

6. (1) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

   2. A külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. 

   3. A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

   4. A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

   5. Új épület elhelyezése a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.

   6. A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. 

   7. Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

5. FEJEZET

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, KAtasztrófavédelem

6. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK

7. (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli: 

   1. közlekedési területek, 

      1. közművek, közműlétesítmények,

      2. szennyvíztisztító

   2. Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

   3. A szennyvíztisztító védőtávolságával kapcsolatban a 12.§ előírásai az irányadók.

(4) A szennyvíztisztító védőtávolságán belül lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

6. FEJEZET

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

7. TELEKALAKÍTÁS

8. (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

   2. Nyeles telek - amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - nem alakítható ki.

   3. Közműterület és út céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet/ övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

   4. Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

9. FEJEZET

közműellátás és Hírközlés

8. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

9. (1) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

   2.  A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

      1. az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított,

      2. övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított,

      3. jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, 

      4. az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

10. VÍZELLÁTÁS

11. Beépítésre szánt területen új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

10. SZENNYVÍZELVEZETÉS

11. (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

    2. A település területén szennyvíz-közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.

    3. Közműpótlóként kizárólag megfelelőségi igazolással rendelkező, zárt tároló medence alkalmazható, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés nem alkalmazható. Zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

12. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENNYVÍZELHELYEZÉS

13. A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m, amelyen belül kizárólag hulladékgazdálkodással kapcsolatos és ipari rendeltetésű épület helyezhető el. A védőtávolság a vonatkozó jogszabályok alapján a technológiai mértékig csökkenthető.

14. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS

15. Vízgazdálkodási feladatok (mederkarbantartás) céljára:

    1. állami kezelésű vízfolyások mentén min 6-6 m-es,

       1. önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es

    sávot szabadon kell hagyni.

16. (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

    2. Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.

    3. A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, telken belül 50 m² burkolt felületenként 1 m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.

    4. A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

       1. az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

       2. a vízszállítás akadálymentes legyen,

       3. a szikkasztóként működő nyílt árok zárttá tétele, vagy lefedése a szikkasztóképesség megőrzése érdekében tilos, ezért telkenként csak egy behajtó alakítható ki (saroktelek kivételével) maximálisan 3,5 m szélességgel.

    5. A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

17. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

18. (1) Belterületen újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen a villamosenergia hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

    2. A már beépített területeken, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

       1. villamosenergia hálózati rekonstrukció,

       2. közvilágítás hálózati rekonstrukció

    3. Külterületen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni.

    4. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

    5. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást.

    6. Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

    során a vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

19. FÖLDGÁZELLÁTÁS

20. Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földben építhető.

21. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

22. (1) Belterületen újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

    2. A már beépített területen ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni. 

    3. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

    4. Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell feszíteni.

23. (1) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

    2. Beépítésre szánt területen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye önálló építményként csak gazdasági hasznosítású területen helyezhető el, egyéb területen csak építményre telepíthető.

    3. Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb) létesíthető.

24. FEJEZET

Építés általános szabályai

16. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

17. (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható.

    2. Az építési övezetekben az előírt zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe

       1. gyeprácsos térburkolat legfeljebb 50%-a számítható be,

       2. a 4 m²-nél kisebb egybefüggő zöldfelület, valamint a gyephézagos térburkolat felülete nem számítható be.

    3. Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.

    4. Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

17. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK

18. (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.

    2. Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.

19. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS

20.  (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.

    2. Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan. 

    3. Támfal kialakítása során a természetes terepszint

       1. felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,

       2. lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,

          de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg.

    4. Támfal tetején tömör mellvéd nem létesíthető.

21. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY

22. (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

    2. A legalább 70%-ban beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet.

    3. Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös határvonala a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

    4. Ikres beépítés esetén fennmaradó páratlan telek oldalhatáron álló módon építhető be.

    5. Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

    6. Új épület előkerti építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.

    7. Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - az előkert:

       1. lakóövezetek esetében: 5 m;

       2. ipari övezetek esetében: 10 m;

       3. egyéb övezet esetében: 5 m.

    8. Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 méter. A 14 méter szélességet el nem érő építési telek esetében az oldalkert 4,0 méter, 12 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 méter.

    9. Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

    10. Az építési telek hátsókertje 6,0 m vagy a tényleges épületmagasság értéke, kivétel, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

    11. Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza a hátsókert 0 méter.

    12. Építési övezeti előírás az építési hely meghatározásával kapcsolatban egyedi szabályt is megállapíthat, ebben az esetben az adott építési övezetben jelen § rendelkezései, az egyedi szabályokban nem szabályozott kérdésekben alkalmazhatók.[2]

23. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése

24. (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.

    2. Építési telek elő- és oldalkertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.

    3. Építési telek hátsókertjében melléképület az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.

    4. Az építési telek hátsókertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek -

       1. legfeljebb 2 tárolóépület, vagy gépjárműtároló;

       2. állattartó épület;

    5. Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.

    6. A település területén – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – állattartó épület nem helyezhető el.

    7. Lakókocsi, lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület a település területén – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 90 napig, illetve – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.

    de legfeljebb 2 melléképület helyezhető el.

Részletes övezeti előírások

9. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

21. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT terület

22. A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

    1. Nagyvárosias lakóterület                                                                              (Ln)

       1. Kisvárosias lakóterület                                                                                 (Lk)

       2. Kertvárosias lakóterület                                                                               (Lke)

       3. Településközpont terület                                                                              (Vt)

       4. Kereskedelmi, szolgáltató terület                                                                  (Gksz)

       5. Ipari terület                                                                                                (Gip)

       6. Hétvégiházas terület                                                                                    (Üh)

       7. Különleges területek

          1. kemping                                                                                      (K-Kemp)

          2. megújuló energiatermelő terület (K-Me),[3]

          3. munkásszálló területe (K-MSzl)[4]

22. NagyVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 

23. (1) Nagyvárosias lakóterület a Szabályozási terven Ln jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

    2. Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

       1. lakó;

       2. kereskedelmi, szolgáltató

       3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

       4. kulturális, közösségi szórakoztató;

       5. igazgatási, iroda

          rendeltetést tartalmazhat.

    3. Nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

    4. Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben melléképület nem helyezhető el.

    5. Ln1 építési övezetben kizárólag egy épület helyezhető el.

    6. Ln1 építési övezetben az önálló helyrajzi számon álló úszótelkes épület felújítható. Az épület bontása esetén új épület építhető az eredeti kubatúrán belül.

    7. Ln1 építési övezetben a kialakult tömbtelken épület nem építhető.

    8. Ln1* építési övezetben kizárólag gépjárműtárolás céljára szolgáló épület helyezhető el.

    9. Ln1* építési övezet építési telkein új épület csak a meglévő épület bontása esetén, az eredeti kubatúrán belül építhető.

     

23. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 

24. (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

    2. Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

       1. lakó;

       2. kereskedelmi, szolgáltató

       3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

       4. kulturális, közösségi szórakoztató;

       5. szállás jellegű;

       6. igazgatási, iroda;

       7. sport

          rendeltetést tartalmazhat.

    3. Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

       1. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

       2. állatól, állatkifutó;

       3. trágyatároló;

       4. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

       5. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

    4. Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

    5. Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag egy főépület helyezhető el.

2. Lk1 építési övezet építési telkein kizárólag egy melléképület helyezhető el, új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése új épület esetén a főépülettel egy tömegben történhet.

   2. Lk2 építési övezet építési telkein melléképület nem helyezhető el.

   3. Lk2* építési övezetben kizárólag gépjárműtárolás céljára szolgáló épület helyezhető el.

   4. Lk2* építési övezet építési telkein új épület csak a meglévő épület bontása esetén, az eredeti kubatúrán belül építhető.

   5. Lk3 építési övezet építési telkein melléképület nem helyezhető el.

   6. Lk3* építési övezetben kizárólag gépjárműtárolás céljára szolgáló épület helyezhető el.

   7. Lk3* építési övezet építési telkein új épület csak a meglévő épület bontása esetén, az eredeti kubatúrán belül építhető.

   8. Lk4 építési övezet építési telkein kizárólag egy melléképület helyezhető el.

   9. Lk5 építési övezet építési telkein melléképület nem helyezhető el.

   10. Lk5* építési övezetben kizárólag gépjárműtárolás céljára szolgáló épület helyezhető el.

   11. Lk5* építési övezet építési telkein új épület csak a meglévő épület bontása esetén, az eredeti kubatúrán belül építhető.

   12. Lk6 építési övezet építési telkein melléképület nem helyezhető el.

   13. Lk6* építési övezet építési telkein több főépület is elhelyezhető.

   14. [5]Az Lk7 építési övezetben

a)      építési telken legfeljebb 1 épület helyezhető el;

b)      az építési hely meghatározása során az előkert: 10,0 m, az oldalkert: 7,0 m, a hátsókert: 7,0 m;

c)       a telken elhelyezhető legnagyobb lakásszám a telekterület/120 osztásából következő lefelé kerekített egész szám, de legfeljebb 16 lakás, kivéve, ha a képviselő-testület által támogatott településrendezési szerződés ettől eltérő lakásszámot rögzít;

d)      a lakásokhoz tartozó OTÉK szerint számított kötelező parkolószámot épületen belül kell elhelyezni;

e)      telken belüli felszíni parkoló kialakítása során a zöldfelület legkisebb mértéke a lakáshoz tartozó többlet parkoló kialakítása érdekében parkolónként 15 m² zöldfelülettel csökkenthető, a zöldfelület legkisebb mérete ezen felszíni parkoló kialakítása érdekében 30 %.

(20) [6]Az Lk8 építési övezetben

a)      építési telken legfeljebb 1 épület helyezhető el;

b)      az építési hely meghatározása során az előkert: 6,0 m, az oldalkert: 3,0 m, a hátsókert: 6,0 m;

c)       támfalgarázs kialakítása esetén az előkert 0,0 méterre csökkenthető, az építési vonal ebben az esetben az előkerti építési határvonal;

d)      az építési telken legfeljebb 1 lakás alakítható ki;

e)      a lakáshoz tartozó OTÉK szerint számított kötelező parkolószámot telken belül kell biztosítani;

f)       telken belüli felszíni parkoló kialakítása során a zöldfelület legkisebb mértéke a lakáshoz tartozó többlet parkoló kialakítása érdekében parkolónként 15 m² zöldfelülettel csökkenthető, a zöldfelület legkisebb mérete ezen felszíni parkoló kialakítása érdekében 30 %;

g)      építési tevékenység esetén, az építési tevékenységhez kapcsolódó tereprendezés során, az erdőövezettel kapcsolatos telekhatár mentén, telken belül csapadékelvezetést biztosító műtárgyat kell kialakítani, kiépíteni.

24. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 

25. (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

    2. Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

       1. lakó;

       2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

       3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

       4. kulturális;

       5. szállás jellegű;

       6. sport

          rendeltetést tartalmazhat.

    3. Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

    4. Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy főépület, amennyiben az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két főépület helyezhető el.

    5. Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

    6. Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy melléképület helyezhető el.

    7. Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként:

       1. legfeljebb 50 m² bruttó alapterülettel;

       2. a telek közterületi határvonalától legalább 15 m-re helyezhető el.

    8. Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

       1. trágyatároló, komposztáló;

       2. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

       3. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

    9. Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése új épület esetén a főépülettel egy tömegben történhet.

    10. Lke2 építési övezetben oldalhatáron álló beépítési módtól eltérő, kialakult ikres beépítési mód esetén az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható az oldalkert megtartásával.

    11. Lke3 építési övezetben nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.

    12. Lke8 építési övezetben nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.

    13. [7]Az Lke6 jelű építési övezetben – a telekfelosztással kialakuló építési telken - az építési hely szabadon álló beépítési mód szerint is meghatározható, ebben az esetben az oldalkert mérete, a szomszédos telken

a)      szabadon álló vagy ikresen csatlakozó beépítési mód esetén 3,0 méter;

b)      oldalhatárosan csatlakozó beépítési mód esetén,

ba)  ha a szomszédos épület oldalkerttel csatlakozik 3,0 méter;

bb)  ha a szomszédos épület homlokzata a telekhatáron vagy a telekhatártól számított 1,0 méteren belül áll 4,0 méter.

2. Az Lke5 és Lke6 jelű építési övezetben - a telekfelosztással kialakuló építési telken - az építési hely oldalhatáron álló beépítési mód szerint is meghatározható. Oldalhatáron álló építési hely esetén, az építési hely egyik építési határvonala az északi irányhoz közelebb eső, vagy a szomszédos telek oldalkertjéhez csatlakozó telekhatártól számított 0,5 méterre meghatározott párhuzamos.[8]

25. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET 

26. (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

    2. Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

       1. lakó;

       2. igazgatási, iroda;

       3. kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

       4. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

       5. kulturális, közösségi szórakoztató;

       6. sport

          rendeltetést tartalmazhat.

    3. Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

    4. Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület elhelyezhető.

2. Vt4 építési övezet építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság templom építése esetén 12,0 méter.

   2. Vt5* építési övezetben kizárólag gépjárműtárolás céljára szolgáló épület helyezhető el.

   3. Vt5* építési övezet építési telkein új épület csak a meglévő épület bontása esetén, az eredeti kubatúrán belül építhető.

3. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 

4. (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

   2. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

      1. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;

      2. kereskedelmi, szolgáltató;

      3. igazgatási, iroda;

      4. gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó

         rendeltetést tartalmazhat

   3. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

   4. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben meglévő lakóépület fenntartható, kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.

   5. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.

2. Gksz1 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

   2. Gksz1 építési övezet építési telkein az előkert 10 m.

   3. Gksz1 építési övezet vízfolyás, árok mentén elhelyezkedő, meglévő közterületi kapcsolattal nem rendelkező építési telkeinek közterületi kapcsolata a vízfolyás, árok felett létesítettet, legfeljebb 3,0 m széles – közterülethez kapcsolódó – hídon keresztül is biztosítható.

3. IPARI TERÜLET 

4. (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

   2. Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

      1. környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;

      2. kereskedelmi, szolgáltató;

      3. igazgatási, iroda;

         rendeltetést tartalmazhat.

   3. Ipari terület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

   4. Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

2. Gip1 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben pontszerű, önálló technológiai létesítmények (toronysiló, szárító) magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

   2. Gip1 építési övezetben a hátsókert 6,0 m, vagy – ha az 6,0 méternél kisebb – a telken kialakult állapotnak megfelelő.

   3. Gip2 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben pontszerű, önálló technológiai létesítmények (toronysiló, szárító) magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

   4. Gip3 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben pontszerű, önálló technológiai létesítmények (toronysiló, szárító) magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

   5. Gip3 építési övezetben a hátsókert 6,0 m, vagy – ha az 6,0 méternél kisebb – a telken kialakult állapotnak megfelelő.

   6. Gip4 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben pontszerű, önálló technológiai létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

   7. Gip4 építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

28. HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLET 

29. (1) Hétvégiházas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

    2. Hétvégiházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

       1. üdülő;

       2. kereskedelmi, szolgáltató;

       3. szállás jellegű;

       4. sport

          rendeltetést tartalmazhat.

    3. Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

    4. Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.

    5. Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein kizárólag egy önálló üdülő rendeltetési egység helyezhető el.

30. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 

31. Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

    1. kemping                                                                                                     (K-Kemp)

32. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK[9]

33. (1) Különleges terület - kemping a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

    2. Különleges terület - kemping terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

       1. szállás;

       2. kereskedelmi, szolgáltató;

       3. közösségi szórakoztató, kulturális;

       4. oktatási, egészségügyi, szociális;

       5. sport;

       6. az a)-f) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló

          rendeltetést tartalmazhat.

    3. Különleges terület - kemping terület építési övezeteinek építési telkein épület csak részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. 

33/A.§[10] (1) Különleges terület – megújuló energiatermelő terület a Szabályozási terven K-Me jellel jelölt építési övezet, mely terület elsősorban a megújuló energiaforrások építményeinek elhelyezésére szolgál. 

(2) A K-Me jelű építési övezetben a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló és a terület rendeltetésszerű használatát biztosító rendeltetések, építmények helyezhetők el. 

(3) A K-Me1 jelű építési övezetben magánút kialakítható, a telekalakítás során az építési övezetre meghatározott „kialakítható telek megengedett legkisebb terület” szabályozót nem kell figyelembe venni.

33/B.§[11] (1) Különleges terület – munkásszálló területe a Szabályozási terven K-MSzl jellel jelölt építési övezet, mely munkásszálló vagy szolgálati lakások és azok rendeltetésszerű használatát biztosító építmények elhelyezésére szolgál. 

(2) A K-MSzl1 jelű építési övezetben 

a) munkásszálló, szolgálati lakás, iroda rendeltetés és az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetések helyezhetőek el; 

b) elhelyezhető több épület, de munkásszálló, illetve szolgálati lakás rendeltetéssel legfeljebb 8 önálló épület;[12]

c) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 10,0 m. 

d) a terület rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt – szolgálati lakás esetén lakóegységenként legalább 1 db - mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani. 

e) magánút kialakítható, a telekalakítás során az építési övezetre meghatározott „kialakítható telek megengedett legkisebb terület” szabályozót nem kell figyelembe venni.

10. FEJEZET

Beépítésre Nem szánt területek

31. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 

32. A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:

    1. Zöldterület

       1. Közkert                                                                                       (Zkk)

       2. Erdőterületek

          1. Védelmi                                                                                      (Ev)

          2. Gazdasági                                                                                    (Eg)

       3. Mezőgazdasági területek

          1. Általános mezőgazdasági terület                                                    (Má)

          2. Kertes mezőgazdasági terület                                                        (Mk)

       4. Vízgazdálkodási terület                                                                                (V)

       5. Különleges beépítésre nem szánt terület

          1. Temető                                                                                       (Kb-T)

          2. Lőtér                                                                                           (Kb-Lt)

          3. Bánya                                                                                          (Kb-B)

          4. Lovasturisztikai terület                                                                  (Kb-Ltur)

          5. Szennyvíztisztító                                                                           (Kb-Szt)

          6. Sport- és rekreációs terület                                                            (Kb-Spr)

          7. Lakó-gazdálkodó                                                                         (Kb-Lg)

       6. Közlekedési és közműterület

          1. Közúti                                                                                          (KÖu)

33. ZÖLDTERÜLET

34. (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

    2. Zöldterület övezeteiben elhelyezhető épület

       1. pihenést és testedzést szolgáló,

       2. a terület fenntartásához szükséges

    3. Zkk1, Zkk1* övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

       1. a kialakítható telek legkisebb területe:                                                         5000 m²;

       2. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

       3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          2%;

       4. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   5,0 m.

    4. Zkk1 övezet telkein a parkolófelület megengedett legnagyobb mértéke 10%, de legfeljebb 500m².

    5. Zkk1* övezet telkein kizárólag gépjárműtárolás céljára szolgáló épület helyezhető el.

    6. Zkk1* övezet telkein új épület csak a meglévő épület bontása esetén, az eredeti kubatúrán belül építhető. 

    7. Zkk1, Zkk1* övezet telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

    8. Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el.

    rendeltetést tartalmazhat.

35. VÉDELMI ERDŐterület 

36. (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezet, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál. 

    2. Ev1 övezetben épület nem helyezhető el.

37. GAZDASÁGI rendeltetésű ERDŐterület

38. (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt övezet, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

    2. Gazdasági erdőterület övezetben elhelyezhető épület erdő- és vadgazdálkodási rendeltetést tartalmazhat.

    3. Eg1 övezet telkein a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

       1. a beépíthető telek legkisebb területe:                                                           20.000 m² (2 ha);

       2. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

       3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          0,5%;

       4. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   5,0 m.

(4) Az Eg-1 övezetben kivett, meddőhányó művelési ágban lévő telek erdőtelepítése a bányászati tevékenység befejezését követően történhet.[13]

35. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 

36. (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gyepgazdálkodás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

    2. Általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető épület

       1. növénytermesztéshez kapcsolódó;

       2. állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

       3. gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;

       4. az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;

       5. lakó

    3. Má1 övezetben új épületet elhelyezni kizárólag birtokközpont kialakítását követően lehetséges, amelynek feltételei a következők:

       1. a mezőgazdasági birtoktest legkisebb területe:                                               200.000m² (20ha);

       2. mezőgazdasági birtoktesten a beépítettség megengedett legnagyobb 
          mértéke:                                                                                                    3%;

       3. a birtokközpontként beépíthető telek legkisebb területe:                                10.000 m² (1 ha);

       4. a birtokközpontként beépíthető teleken a beépítettség megengedett 
          legnagyobb mértéke:                                                                                   30%.

    4. Má1 övezetben a birtokközpontként beépíthető telken lakóépület gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén helyezhető el a beépített szintterület legfeljebb 50%-án.

    5. Má1 övezetben – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az övezetben pontszerű, önálló technológiai létesítmények (toronysiló, szárító) magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

    6. Má2 övezetben épület nem helyezhető el.

    rendeltetést tartalmazhat.

37. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 

38. (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt övezet, amely a kisüzemi jellegű termelést, illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.

    2. Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető épület 

       1. kertészeti termelés;

       2. szőlőtermesztéshez kapcsolódó;

       3. az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító

rendeltetést tartalmazhat.

2. Mk1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

   1. a kialakítható és a beépíthető telek legkisebb területe:                                  700 m²;

      1. a kialakítható és beépíthető telek legkisebb szélessége:                                 15 m;

      2. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

      3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          5%;

      4. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   5,0 m;

      5. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                                5%.

3. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 

4.  (1) A vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet, amelybe az öntöző és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja, valamint a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

   2. Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel.

   3. A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

5. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 

6. Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

   1. Temető                                                                                                      (Kb-T)

      1. Lőtér                                                                                                          (Kb-Lt)

      2. Bánya                                                                                                         (Kb-B)

      3. Lovasturisztikai terület                                                                                 (Kb-Ltur)

      4. Szennyvíztisztító                                                                                          (Kb-Szt)

      5. Sport- és rekreációs terület                                                                           (Kb-Spr)

7. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ 

8. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.

   2. Kb-T1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

      1. a kialakítható telek legkisebb területe:                                                         5000 m²;

      2. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

      3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          2%;

      4. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   5,0 m.

   3. Kb-T1 övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

   4. Kb-T1 övezet telkein épület csak részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

9. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – LŐTÉR 

10. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - lőtér a Szabályozási terven Kb-Lt jellel szabályozott övezet, mely kizárólag a sportlövészet és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

    2. Különleges beépítésre nem szánt terület - lőtér övezetben elhelyezhető épület

       1. sport;

       2. igazgatási, iroda;

       3. kereskedelmi, szolgáltató

    3. Kb-Lt1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

       1. a kialakítható telek legkisebb területe:                                                         2000 m²;

       2. a kialakítható telek legkisebb szélessége:                                                      30 m;

       3. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

       4. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          5%;

       5. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   5,0 m.

    4. Kb-Lt1 övezet telkein épület csak részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

    rendeltetést tartalmazhat.

11. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – BÁNYA 

12. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel szabályozott övezet, amely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

    2. Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben elhelyezhető épület

       1. bányászati;

       2. igazgatási, iroda

    3. Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben bányászati sajátos építmény is elhelyezhető.

    4. Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben lakókocsi, lakókonténer, egyéb ideiglenes épület csak bányászati munkával összefüggő céllal helyezhető el.

    5. Kb-B1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

       1. a kialakítható telek legkisebb területe:                                                         10.000 m² (1 ha);

       2. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

       3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          2%;

       4. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   5,0 m.

    6. Kb-B1 övezet telkein bányászati sajátos építmények esetén - ha az alkalmazott technológia megköveteli - az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke a technológiailag szükséges mértékig túlléphető.

    rendeltetést tartalmazhat.

13. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – lovasTURISZTIKAI TERÜLET 

14. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovasturisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Ltur jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a lótartáshoz kapcsolódó építmények, vendéglátó- és szálláshely szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató és oktatási épületek elhelyezésére szolgál.

    2. Különleges beépítésre nem szánt terület - lovasturisztikai terület övezeteiben elhelyezhető épület

       1. állattartó;

       2. szálláshely szolgáltató;

       3. vendéglátóhely szolgáltató;

       4. idegenforgalmi;

       5. oktatási;

       6. lakó

rendeltetést tartalmazhat.

2. Kb-Ltur1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

   1. a kialakítható telek legkisebb területe:                                                         5000 m²;

      1. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

      2. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          10%;

      3. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   6,0 m;

      4. a zöldfelület legkisebb mértéke:                                                                  60%.

3. KÜLÖNLEGES beépítésre nem szánt TERÜLET - SZENNYVÍZTISZTÍTÓ

4. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – szennyvíztisztító a Szabályozási terven Kb-Szt jellel jelölt övezet, amely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.

   2. Kb-Szt1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

      1. a kialakítható telek legkisebb területe:                                                         5000 m²;

      2. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

      3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          10%;

      4. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   5,0 m.

   3. Kb-Szt1 övezet telkein épület csak részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

44. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – SPORT- ÉS REKREÁCIÓS TERÜLET

45. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – sport- és rekreációs terület a Szabályozási terven Kb-Spr jellel jelölt övezet, amely elsősorban közösségi célú, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

    2. Különleges beépítésre nem szánt terület – sport- és rekreációs terület övezeteiben elhelyezhető épület

       1. sport;

       2. kulturális;

       3. közösségi szórakoztató;

       4. vendéglátó;

       5. igazgatási, iroda

rendeltetést tartalmazhat.

2. Különleges beépítésre nem szánt terület – sport- és rekreációs terület övezet telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

   2. Kb-Spr1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

      1. a kialakítható telek legkisebb területe:                                                         10.000 m²;

      2. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

      3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          10%;

      4. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   6,0 m;

      5. a zöldfelület legkisebb mértéke:                                                                  40%.

   3. Kb-Spr1 övezete telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság sportcsarnok építése esetén 10,5 m.

   4. [14]Kb-Spr2 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

   a)    a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000 m²;

   b)    a beépítés módja: szabadonálló;

   c)    a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;

   d)    az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;

   e)    a zöldfelület legkisebb mértéke: 80%.

(7) Kb-Spr2 övezete telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság sportcsarnok építése esetén 10,5 m.[15]

45. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – LAKÓ-GAZDÁLKODÓ TERÜLET

46. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó terület a Szabályozási terven Kb-Lg1 jellel jelölt övezet, mely lakóépületek, valamint növénytermesztéshez és állattartáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.

    2. Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó terület övezeteiben elhelyezhető épület

       1. lakó;

       2. növénytermesztéshez kapcsolódó;

       3. állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

       4. az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító

rendeltetést tartalmazhat.

3. Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó terület övezet telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

   4. Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó terület övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

      1. a kialakítható telek legkisebb területe:                                                         5000 m²;

      2. a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

      3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                          10%;

      4. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                   6,0 m;

      5. a zöldfelület legkisebb mértéke:                                                                  60%.

          

4. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

5. (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu övezeti jellel jelölt országos út területe és helyi út területe (gyűjtőút), valamint önálló övezeti jellel nem rendelkező helyi út terület (egyéb út), mely területek a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló területek.[16]

2. Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. 

   2. Köu övezetben épület nem helyezhető el.

   3. A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:

3. Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein - közintézmény esetén - az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.

   2. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.

   3. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50.  (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

    2. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Petőfibánya község helyi építési szabályzatáról szóló 14/2005. (IX.20.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

K.m.f.

                             Juhászné Barkóczy Éva                                        Dr. Gyirán Viktor

                                    Polgármester                                                      Jegyző

Kihirdetve:

Petőfibánya, 2018.05.31.

Jegyző

MELLÉKLETEK

1. MELLÉKLET A 12/2018.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

Szabályozási terv[17]^,[18]

SZT-2m1[19]

2. MELLÉKLET A 12/2018.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

Építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai

1. Építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásainak módosító táblázatai

Nagyvárosias lakóterület

SZ            szabadonálló

1. (A Kisvárosias lakóterület táblázata helyébe az alábbi táblázat lép, melyben a *-val jelölt építési övezetek külön sorban kerülnek meghatározásra, továbbá bevezetésre kerül a 11. és 12. sor)

Kisvárosias lakóterület[20]

Z          zártsorú

SZ         szabadonálló

*           HÉSZ előírás szerint maximum 30%-ra csökkenthető

Kertvárosias lakóterület[21]

O          oldalhatáron álló

SZ         szabadonálló

I           ikres

Településközpont terület

SZ            szabadonálló

Kereskedelmi, szolgáltató terület

SZ            szabadonálló

Ipari terület

SZ            szabadonálló

Hétvégiházas terület

SZ         szabadonálló

Különleges területek[23]

SZ „szabadonálló

3. MELLÉKLET A 12/2018.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

Sajátos jogintézmények

3.1. Elővásárlási joggal érintett területek[24]

Függelékek

1. függelék

Régészeti területek

1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

2. függelék

Természetvédelem

2.1. Natura 2000 területek

010, 011, 012, 019/3, 406/1, 400/1-7, 406/2 hrsz