Petőfibánya
Petőfibánya Községi Önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet – általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása és ételmező rendelkezések
1. § E rendelet célja Petőfibánya épített környezetének és sajátos településképének megőrzése és szakszerű alakítása érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. §
(1) A helyi védelem célja Petőfibánya településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség települési szinten kiemelkedő értékű elemeinek védelme.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi egyedileg védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § Az eltérő karakterű területek településképi formálásakor kiemelt cél a meglévő építészeti és településképi értékek, a karakter védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú változását eredményezze.
4. §
(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a rendeletet
a) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel,
b) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) E rendelet előírásait
a) 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások során,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló és
c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén alkalmazni kell.
2. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
(1) Védett érték: különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak.
(2) Örökségvédelmi érték: a védett területek, a védett értékek, az országosan védett örökségvédelmi értékek összefoglaló megnevezése.
(3) Természeti érték: a védelem alatt álló természeti értékek összefoglaló megnevezése (Országos védettségű terület, Egyéb védettségi kategóriák és területek, Ökológiai hálózat).
II.fejezet - A helyi védelem
3. A helyi védelem célja és feladata
6. §
(1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található, Petőfibánya szempontjából kiemelkedő és magasabb szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A védett értékek Petőfibánya kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A védett értékek védelme a településen működő minden szervezetnek és minden polgárának kötelessége.
(4) Az építészeti értékek védelmének feladata különösen:
a) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése;
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a károsodás megszüntetésének elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
7. §
(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi értékvédelmi terület lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3)
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
c) az a)-b) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telekre is egészére vagy részére kiterjedhet.
5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai
8. §
(1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az önkormányzathoz írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
d) a védettség megszüntetését megalapozó örökségvédelmi szakértő által készített 1 évnél nem régebbi értékvizsgálatot.
9. §
(1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) szobor, képzőművészeti alkotás esetén az élő ismert alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes építésügyi hatóságot.
(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az Önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek, az észrevétel nyilvános.
10. §
(1) A védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát
c) a védett érték azonosító adatait (ismert alkotó megnevezése)
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester a jegyző útján gondoskodik.
6. Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok
11. § A helyi védettség alá helyezésre, módosításra vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról azok beérkezése esetén a Képviselő-testület dönt.
12. §
(1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését vizsgáló értékvizsgálatnak és az érdekeltek észrevételeinek.
(2) Értékvizsgálatnak tekinthető a 10 évnél nem régebbi településrendezési eszközök megalapozó vizsgálatának vonatkozó munkarésze.
(3) Helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén a megszüntetést megalapozó szakértő által készített értékvizsgálat elkészíttetése a kezdeményező kötelezettsége.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket.
(5) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
13. § Amennyiben egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem (beleértve a nyilvántartott műemléki értékeket) alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a polgármester kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem jogi jellegként való törlését.
14. §
(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értéket egységes táblával meg lehet jelölni.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.
7. A helyi értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
15. §
(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.
16. § A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak szakmai konzultáció során az Önkormányzat ajánlása szerint lehet.
17. § A védett értékek eredeti külső megjelenését
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását, építészeti díszítő elemeit egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
18. §
(1) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg forma elemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(2) Védett érték felújítása során az épület új kortárs építészeti elemmel is kiegészíthető, amennyiben a kiegészítés nem károsítja a védett értéket és ahhoz új építészeti értéket ad.
8. A védettséggel kapcsolatos támogatás
19. §
(1) A védett értékek fennmaradását és felújítását az Önkormányzat támogathatja. Ezen támogatás a védett értékeknek a szokásos karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok részbeni finanszírozására szolgál.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti támogatás céljára az éves költségvetési rendeletében keretösszeget állapíthat meg.
(3) A támogatásról, annak felhasználásáról és az elszámolási szabályokról az Önkormányzat a kedvezményezettel támogatási szerződést köthet.
20. §
(1) A védett értékek felújításával kapcsolatos esetleges adókedvezmény a vonatkozó adójogszabályok keretei között, az ott meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(2) A védett érték felújításának végrehajtását – az esetleges adókedvezmény igénybe vétele céljából – kérelemre a polgármester igazolja.
21. § A védett értékek felújításakor az építési munkák idejére fizetendő közterület-használati díjat külön kérelemre az Önkormányzat részben, vagy egészben elengedheti.
III. fejezet – A településképi követelmények
9. A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása
22. § Településkép szempontjából meghatározó területek:
a) Alsótelep
aa) családi házas területek
ab) egyéb társasházak
b) Felsőtelep társasházai
10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
23. § Tetőfedés anyagként és egyéb felületen (pl. terménytároló) csillogó hatású, rikító színű fémlemez, még gazdasági területen, technológiai építményeken sem alkalmazható.
24. § Közterületről láthatóan csak kőburkolatú, mérnökbiológiai eszközökkel kialakított támfallétesítmény létesíthető.
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
általános területi és egyedi követelmények
25. §
(1) Az épületek kialakításánál alapvető szempont a környezethez való igazodás, illeszkedés, alkalmazkodás. Ez a szempont vonatkozik a színválasztásra, tetőfedés anyagára, hajlásszögre egyaránt.
(2) Új épületek kialakításánál, a meglévő házak átépítésénél jelen §-ban foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni.
(3) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximum 1 méterrel térhet el egymástól, valamint tömegformálásukkal és színvilágukkal illeszkedniük kell egymáshoz.
(4) Az épületek utcai homlokzatának arányrendszere igazodjon a környezethez, az épületek magassága és szélessége 1: 1,5 arányú legyen.
(5) Az épületeket homlokzati felületeinél világos, telítetlen színek, elsősorban a természetes, vagy természetközeli, tradicionális anyagok, színek használata alkalmazása szükséges. A nyílászárók, ereszek, lábazatok és egyéb építészeti elemek színezése ettől eltérhet.
(6) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építményegyüttes hatását keltsék.
26. §
(1) Az épületek homlokzatán egyedi árnyékoló-berendezés elhelyezése, színezése a homlokzat felületének színéhez és a nyílászáróhoz illeszkedő, azzal harmonizáló módon megengedett.
(2) A közterületről látható homlokzat tetőzetén tetőablakok csak egy szintben helyezhetők el.
(3) Az épületek homlokzatainak egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(4) Ha a tájolás és a telek alakja, lejtésviszonyai indokolják, az utcára ┴ gerincű nyeregtető az indokolt, illetve ha ez a kialakult utcakép, akkor kontyolt vagy utcavonallal párhuzamos gerincű beépítés a javasolt megoldás.
27. §
(1) Kerítés kialakításánál jelen §-ban foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni.
(2) A telkek utcai telekhatárán nyers beton felületű, tömör kerítés nem építhető, lábazat anyagaként az alkalmazása megengedett.
(3) A kerítés a telkek utcai telekhatárán max. 1,8 méter magasságú lehet.
(4) Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 méternél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(5) Az épületek kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
28. §
(1) Közterületeken a légvezetéktől mentes útszakaszokon gondoskodni kell őshonos, a tájkaraktert jellemző fák telepítéséről, valamint a növényállomány megőrzéséről, növeléséről, aminek érdekében a tulajdonos köteles a zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jókarban tartatni;
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően tartani és felújítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jókarban tartásnak minősül a fás szárú növény:
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása;
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
29. §
(1) A lakótelkek előtti közterületi sávokon önkormányzati engedéllyel ültethető növényzet, egységes fasor az alábbi ültetési távolságok betartása mellett:
a) gázvezetékről 2,0 méter
b) egyéb vezetéktől, csapadékvíz elvezető ároktól 1,0 méter
c) fák közötti ültetési távolság alacsony növekedésű fa esetén, 5,0 -6,0 méter, magas növekedésű fa esetén 6,0 - 10,0 méter
d) kiskoronás fa telekhatártól, épülettől legalább 2,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 2,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 0,8 méterre
e) középkoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 2,5 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,0 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,0 méterre
f) nagykoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 3,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,5 méterre ültethető.
30. § Nyílt csapadékvíz elvezető árkok kialakításánál:
a) megfelelő keresztmetszetű árok kialakítás és jókarban tartása,
b) csapadékvizek helyben tartása érdekében az új vízelvezető árkok építésénél vízáteresztő természetes anyagok használata szükséges.
31. §
(1)
(2) A lakóterületek megengedett zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy, nagy lombkoronájú fa ültetése szükséges.
12. A településképi szempontból meghatározó Alsótelep területeire
vonatkozó egyedi építészeti követelmények
32. §
(1) Az Alsótelep területén családi ház nem építhető, csak társasház.
(2) Az Alsótelep területén a meglévő társasházi épületeknél a nyílászárók felújításánál, cseréjénél a történelmileg kialakult hagyomány szerinti ajtók – ablakok arányát és számát lehetőség szerint meg kell őrizni.
(3) Az Alsótelep területén gépészeti berendezéseket, 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit (napelem, szélkerék) utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(4) Az Alsótelep területén a meglévő társasházi épületek lakásai tetőtér-beépítéssel bővíthetők.
33. § Az Alsótelep területén a település történelmi hagyományaira tekintettel a társasházak között új kerítés nem építhető.
13. A helyi értékvédelmi területre vonatkozó egyedi és területi építészeti követelmények
34. § A helyi értékvédelmi terület utcahálózata és telekstruktúrája megőrzése érdekében az utcafronton legfeljebb két egymás melletti telek vonható össze. Az épületeket az utcafrontra kell építeni, igazodva a szomszédos beépítéshez.
35. §
(1) A helyi értékvédelmi területen új épület építésénél, meglévő épületek felújításánál az utcára merőleges magastetős, azon belül elsősorban nyeregtetős épület építhető. A magastető hajlásszöge 35º, maximum 45-50º-os lehet.
(2) A tetőformák közül azt kell választani, ami a kialakult helyzet szerint a leggyakoribb a településen. Ha az utcaképben meghatározó az utcára ┴ nyeregtető, akkor az javasolt, ha kontyolt, akkor az javasolt.
36. § A helyi értékvédelmi területen hagyományos, földszintes házak között, illetve bontásra ítélt régi ház helyén, az utcai homlokzaton és az utcáról látható épületrészen, de legalább 10 méter hosszan, a hagyományos, helyben jellegzetes házak arányrendszerét, formavilágát megőrző, mai kor szellemét tükröző épületet kell építeni.
14. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
37. §
(1) A 2. számú mellékletben megjelölt helyi egyedi védelemmel érintett elemeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a homlokzattagolása (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) védettek. Az ettől való eltérés csak kármegelőzés esetén megengedett. Kötelező a meglévő anyaghasználathoz igazodó, vagy azt kiemelő anyagok beépítése.
(2) A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.
38. §
(1) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
39. §
(1) Helyi értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve
a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.
(2) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.
40. § Helyi érték esetén az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost
a) a védett értéket vagy látványt eléktelenítő, idegen részek eltávolítására,
b) a védett értékek jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.
IV. fejezet - Egyéb településképi követelmények
15. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
41. §
(1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.
(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszloplétesítése nem megengedett.
(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni helyi védelemmel érintett területen.
(4) Gáznyomás-szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.
(5) Kisméretű (maximum 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületek utcai homlokzatán takart módon helyezhető el.
(6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) és lakóterület között legalább 500 méteres távolságnak kell lennie.
42. §
(1) Az utcai homlokzatokon kívül a homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak az épület nyílásméretéhez, kiosztásához.
(2) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tetőszélein, gerincén ne lógjanak túl,
b) legfeljebb 2 sort alkossanak,
c) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakaihoz,
d) legfeljebb az adott tetősík 50%-át fedheti le.
(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel vagy napkollektorral lefedhető.
(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.
V. fejezet – Településkép-érvényesítési eszközök
16. Szakmai konzultáció
43. §
(1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni Petőfibánya polgármesterétől
a) településképi bejelentés köteles eljárást
b) lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló beruházást
megelőzően Petőfibánya teljes közigazgatási területén.
(2) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni Petőfibánya polgármesterétől helyi védett épületek külső-belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármilyen módon érintő munka alkalmával.
(3) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni Petőfibánya polgármesterétől bármely építési/bontási munka esetén, ha a tervezett építési tevékenység
a) helyi védett értéket érint,
b) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik,
c) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos.
44. §
(1) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott jegyző vagy települési főépítész folytatja le a tervezés kezdeti, vagy az azt megelőző szakaszában.
(2) A szakmai konzultáció során a polgármester vagy az általa megbízott személy javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(3) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
(4) A konzultációról emlékeztető készül, és a polgármester aláírva az ügyfélnek és a tervezőnek 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküldi.
(5) Amennyiben a polgármester vagy az általa megbízott személy szükségesnek tartja a szakmai konzultáció megismétlését, akkor arra az emlékeztetőben javaslatot tehet, ebben az esetben az építtető és a tervező új szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(6) Az emlékeztetőkről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, az emlékeztető tartalma nyilvános, arról kérésre a polgármester másolatot ad.
17. Településképi bejelentési eljárás
45. §
(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
a) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
b) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ba) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
bb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
bc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
bd) ideiglenes fedett lovarda,
be) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építményépítése.
46. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) a korábbi rendeltetéshez képest
aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
ab) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
b) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
c) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
Reklámokra vonatkozó szabályok
47. §
(1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
(4) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el. A más célú berendezés reklámcélra nem használható.
(5) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
18. Településképi követelmények
48. § Településképi követelmény megszegésének minősül a bejelentési kötelezettség
a) elmulasztása,
b) a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c) a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.
49. §
(1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet.
(2) A bírság kiszabására a Polgármester jogosult. A kiszabott településkép-védelmi bírságot az elsőfokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell az elkövetőnek megfizetni az Önkormányzat költségvetési számlájára.
VII. Záró rendelkezések
19. Hatályba léptető rendelkezések
50. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
K.m.f.
Juhászné Barkóczy Éva sk. Dr. Gyirán Viktor sk.
Polgármester Jegyző
A településkép védelméről szóló 28/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete Petőfibánya településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása
A településkép védelméről szóló 28/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelet 2. számú melléklete helyi egyedi védelemmel érintett épületek, települési értékek felsorolása
A településkép védelméről szóló 28/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
A településkép védelméről szóló 28/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelet 4. számú melléklete Fásításra, növénytelepítésre nem alkalmas növények jegyzéke