Közérdekű telefonszámok

Polgárőrség (Pásztor Sándor elnök)          30/621-1108; 30/621-4965

Hatvani Rendőrkapitányság                       37/342-244

Polgármesteri Hivatal:                                 37/387-303 (fax: 37/387-437)

Óvoda:                                                          37/387-361

Iskola:                                                           37/387-362

PKTK:                                                          789-921

Könyvtár:                                                     788-944

Felnőtt háziorvosi rendelő                           37/387-318

Gyermekorvosi rendelő                               30/387-475

Gyógyszertár:                                              387-181

• 104 (a mentők)

• 105 (a hivatásos katasztrófavédelmi szerv)

• 107 (az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv)

• 112 (egységes európai segélyhívó szám)

 A 112 az Európai Unió tagállamainak a nap 24 órájában hívható segélyhívó száma, amelynek hívásával azonnali segítség kapható a készenléti szervektől (Rendőrség, Mentőszolgálat, Katasztrófavédelem). A 112-es segélyhívószámot közel 30 évvel ezelőtt az Európai Unió kezdeményezése alapján hozták létre azzal a céllal, hogy a bajbajutottaknak csak egy segélyhívószámot legyen szükséges megjegyezni függetlenül attól, hogy mentőt, tűzoltót vagy rendőrt szeretnének hívni.
A 112-es segélyhívó szám minden nyilvános, vezetékes és mobiltelefonról ingyenesen hívható. A legtöbb mobiltelefonon a 112-es szám a billentyűzár feloldása nélkül is hívható. Abban az esetben is lehet 112-es hívást kezdeményezni, ha nincs hálózat a mobiltelefonon.

Hol fogadják a 112-es segélyhívást?

Hazánkban Miskolcon és Szombathelyen alakították ki a hívásfogadó központokat, ahol a hívásfogadó operátorok fogadják és szükség esetén onnan továbbítják a bejelentéseket az illetékes, intézkedő készenléti szervek részére.

Segélyhíváskor mit kell mindenképpen elmondani?

 A 112-es segélyhívószám felhívását követően a hívásfogadó központ operátora jelentkezik, aki az alábbi alapinformációkat fogja megkérdezni (a körülmények és a lehetőségek függvényében amennyire lehet nyugodtan, tagoltan és érthetően kell válaszolni):

• a bejelentő neve, telefonszáma;

• az esemény helyszíne;

• mi történt, kinek van szüksége segítségre;

• az esemény kapcsán felmerül-e valakinél közvetlen életveszély;

• esetleges sérültek száma, a sérülés(ek) foka;

• az esemény folyamatban van-e vagy már lezajlott.

Mi történik, ha valaki indokolatlanul felhívja a 112-es segélyhívószámot?

A segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő használata és a valótlan bejelentés is szabálysértésnek minősül és pénzbírság megfizetését vonhatja maga után.
Az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert, veszélybe sodorva azoknak az életét, akik valóban a rendőrség, mentőszolgálat vagy a katasztrófavédelem segítségére szorulnak.

A 112 életet menthet. Felelőtlen hívással ne kockáztassa mások életét!

Ha vészhelyzet állt elő, hívja a készenléti szervek – a mentők, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv ­– elérését biztosító, ingyenesen hívható, alábbi hívószámokat:

• 104 (a mentők)

• 105 (a hivatásos katasztrófavédelmi szerv)

• 107 (az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv)

• 112 (egységes európai segélyhívó szám)

Mi a vészhelyzet?

Olyan ember, állat, műszaki hiba, elemi erő, természeti esemény, baleset, betegség vagy élettani körülmény okozta helyzet, ami az életben, testi épségben, anyagi javakban okozott kárral, illetve a természetes és mesterséges környezet fokozott megrongálásával vagy ezek veszélyeztetésével jár, és amelyet a segélyt kérő személy, illetve a környezetében lévők a készenléti szervek helyszíni segítsége nélkül önállóan megoldani nem képesek.

A nap 24 órájában az országban két hívásfogadó központ szakképzett híváskezelői fogadják a segélyhívásokat.

A vészhelyzet szubjektív fogalom, így nem lehet pontosan meghatározni, hogy mikor tárcsázza a segélyhívószámokat. Néhány példa arra vonatkozóan, hogy a készenléti szerveknek milyen esetekben van intézkedési kötelezettségük.

Hívja a segélyhívószámokat minden olyan esetben, ha

• közvetlen vagy közvetett életveszély áll fenn, az érintett nagy mennyiségű vért veszít, láthatóan nem kap levegőt, eszméletvesztés után nem tér magához, csillapíthatatlan fájdalma van, baleset, súlyosabb sérülés érte (csonttörés, elállíthatatlan vérzés), zavarttá válik, nem lehet vele kommunikálni, ön- illetve közveszélyes;

• súlyos, emberi élet(ek)et veszélyeztető közúti, légi, vasúti, vízi balesetet lát vagy annak résztvevője;

• több ember halálát okozó járványos megbetegedés, mérgezés vagy kábítószer-túladagolása esetén, radioaktív sugárzás, vagy veszélyes anyag kiáramlása miatt;

• az állampolgárok életében jelentős fennakadás, emberi élet(ek)et veszélyeztető esemény történt (tűz, földrengés, árvíz, viharkár, épületomlás, gázszivárgás, szélsőséges meteorológiai helyzet);

• valamilyen bűncselekmény szemtanúja, sértettje (például: emberölés, fegyveres rablás, lopás, garázdaság, verekedés);

• eltűnt vagy öngyilkos szándékú személy megtalálásához kér segítséget, ismeretlen kisgyermek megtalálásáról, kánikulában zárt gépkocsiban hagyott kisgyermekről vagy állatról, rendkívüli időjárási viszonyoknál hajléktalan személy közterületen alvásáról van információja;

• a közlekedési jelzések megrongálódását, működésképtelenségét vagy egyéb vészhelyzeteket (például: gyerekek köveket dobálnak az autóútra), közlekedési akadályokat (például: közút veszélyes szennyeződése), közüzemi zavarokat (például: leszakadt veszélyes, szikrázó villanyvezeték, úttestre kidőlt fa, ami a közlekedést akadályozza) észlel a bejelentő;

• rendkívüli halál történik (például: vízből kivetett elhunyt személy megtalálása), körözött vagy elővezetni kívánt személy, vagy körözött tárgy (gépjármű, ékszer) hollétéről van információja, talált tárgyról, elhagyott gyanús csomagról, állatról, esetleg álrendőrök, házaló ügynökök, házaló adománygyűjtők működéséről van tudomása.

A hívásfogadó bejelentkezését követően a következőket mondja el:

Még ha felfokozott érzelmi állapotban is van, egy esemény bejelentésekor próbáljon nyugodt maradni és a problémát tisztán, világosan, a hívásfogadó kérdéseire válaszolva megfogalmazni: Mi történt? Mikor történt? Hol történt? Kivel történt? Hogyan történt?

Ahhoz, hogy a hívásfogadó segíteni tudjon Önnek a következő információkra lesz szükség:

• Az Ön neve és visszahívható telefonszáma

• Az esemény lehető legpontosabb helyszínének meghatározása

Város, utca, házszám, emelet, ajtó, vagy közlekedési baleset esetén a pontos útszám, km szelvény, útirány, amennyiben pontosan nem tudja a helyszínt, körülírással próbálja meghatározni.

• Az esemény rövid, lényegre törő pontos leírása, elmagyarázása

Milyen bűncselekmény, vagy veszélyhelyzet áll fenn? Vannak-e sérültek? Ha igen, milyen mértékű a sérülés? Ki a sérült?

Például: közúti közlekedési baleset esetén: hány autó ütközött össze, van-e sérült, ha igen milyen mértékű a sérülése (súlyos vagy kevésbé súlyos), van-e beszorult személy a gépjárműben, ha igen ki tudják-e szabadítani, vagy segítségre lesz szükség, fogalmi akadályt képez(nek)-e a jármű(vek), folyik-e valami a gépjárműből.

Betörés esetén: mikor történhetett (napokkal vagy órákkal korábban, esetleg még folyamatban van); látja-e még a betörőt, ha igen személyleírást tud-e adni róla, tudja-e követni, illetve követi-e.

Mikor NE hívja a 112-t!!!

• Ne hívja, ha általános, tudakozó jellegű kérdése van (például: ügyfélszolgálatok hatáskörébe tartozó ügyek, általános és különleges tudakozók által megadható elérhetőségek, egyéb információk);

• Ne hívja forgalmi információk, időjárás-jelentés, vagy egyéb általános tájékoztatással kapcsolatosan (például: kisebb műszaki meghibásodások, csőrepedés; kisebb áramkimaradások);

• Ne hívja, ha szemmel láthatóan nincs vészhelyzet és nem igényel sürgős beavatkozást az eset (például: kidőlt fa, ami nem képez közúti akadályt, nem veszélyeztet emberi életet, egészséget);

• Ne hívja, ha unatkozik, szórakozni vagy beszélgetni szeretne.

Az indokolatlan hívások túlterhelik a rendszert, ezzel veszélyeztetve olyan emberek életét, vagyontárgyait, akik valóban segítségre szorulnak.

Aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhív, szabálysértést követ el. A szabálysértés elkövetőjével szemben 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő pénzbírság, illetve közérdekű munka büntetés kiszabására kerülhet sor.

NÉHÁNY PERC IS SZÁMÍT!

NE TERHELJE A RENDSZERT FELESLEGESEN!

Ön is kerülhet olyan helyzetbe, amikor a készenléti szervek gyors reagálásán múlhat az élete.

forrás: police.hu